Szakember: Magyar Péter nagyapjának Legfelsőbb Bíróságba kinevezéséről még Kádár János és Apró Antal döntött
Az agresszív viszonyulás az államszervezethez összefügg Magyar Péter megjelenésével, mondta el az alkotmányjogász.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága elsőfokú ítélete szerint a magyar hatóságok megsértették Baka András emberi jogait, amikor idő előtt elmozdították a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjáról.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden kihirdetett első fokú ítélete szerint a magyar hatóságok megsértették Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát. A volt főbírót a strasbourgi testület szerint emberi jogi jogsérelem érte azzal is, ahogyan – jogszabály meghozatalával – idő előtt elmozdították állásából. A bíróság Baka András egyes panaszpontjait elutasította, a kártérítés tekintetében pedig további tájékoztatásra tart igényt.
A volt főbírónak idő előtt szüntették meg a jogviszonyát azzal, hogy az új Alaptörvény hatályba lépésével a Legfelsőbb Bíróság megszűnt, és annak helybe a Kúria lépett. Az alkotmányerejű törvénykezés nem tette lehetővé, hogy Baka András bíróság előtt keressen jogorvoslatot.
A panaszos maga is tagja volt 1991 és 2008 között az Európa Tanács égisze alatt működő emberi jogi bíróságnak. Ehhez a fórumhoz az fordulhat, aki úgy érzi, hogy sérelmet szenvedett az emberi jogok európai egyezményében lefektetett valamilyen joga, és hazájában már nem áll rendelkezésére jogorvoslati lehetőség.
Baka András az Országgyűlés 2009-ben harmadszori nekifutásra, hat évre választotta meg a Legfelsőbb Bíróság elnökévé, Sólyom László akkori államfő jelöltjeként. A 2010-es választások után átfogó alkotmányozási reformtevékenység kezdődött Magyarországon. A főbíró 2011 folyamán több alkalommal nyilvánosan kifejtette e reformnak az igazságszolgáltatást érintő részével – így a bírák kötelező nyugdíjazásának 70 évről 62 évre csökkentésével – kapcsolatos bíráló véleményét. 2011. december 30-án elfogadták az új alkotmányhoz kapcsolódó átmeneti intézkedéseket. Kimondták, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogutódja a Kúria lesz, és hogy az új Alaptörvény hatályba lépésével – 2012. január elsejével – megszűnik a Legfelsőbb Bíróság elnökének a megbízatása. Az új kúriai elnöki tisztség betöltésének előfeltételévé tették az öt éves magyarországi bírói gyakorlatot, ami Baka esetében nem volt meg, a strasbourgi emberi jogi bírósági tapasztalatot pedig az előírások alapján nem lehetett figyelembe venni.
Baka András a strasbourgi fórumhoz intézett beadványában felpanaszolta, hogy ezzel az eljárással a magyar hatóságok megsértették az európai emberi jogi egyezmény 6. cikkének 1. bekezdésében rögzített azon jogot, hogy igazát keresve mindenki bírósághoz fordulhat. Miután az alkotmányos jogszabály mondta ki az ő jogviszonyának megszűntét, ügyében még az Alkotmánybíróság sem nyilváníthatott véleményt. Ezzel a panaszponttal kapcsolatban az EJEB kimondta: valóban sérelem érte a 6. cikk 1. bekezdését.
A panaszos másik hivatkozási alapja az emberi jogi egyezmény 10. cikkében rögzített véleménynyilvánítási szabadság volt, amelyet szerinte azzal ért sérelem, hogy elbocsátása mögött a kormány igazságügyi reformját az ő részéről érő nyilvános bírálat húzódott meg. Az EJEB ebben a pontban is megállapította az emberi jogok európai egyezményének megsértését.
Baka András beadványában azt is állította, hogy idő előtti elbocsátásával sérült az a joga, amely a hatékony kárpótlást írja elő (az egyezmény 13. cikkében), valamint amely a diszkriminációt tiltja (az egyezmény 14. cikkében). E pontok tekintetében az EJEB szerint nem indokolt a panasz megvizsgálása.
A strasbourgi bíróság nyitva hagyta az európai emberi jogi egyezmény 41. cikkével kapcsolatos kérdést. E cikk azt mondja ki, hogy ha olyan esetben, amikor az EJEB megállapítja az egyezmény előírásainak megsértését, a nemzeti jog csak részleges kártérítést tesz lehetővé, akkor a strasbourgi bíróság szükség esetén elrendelheti a kárt szenvedett fél méltányos kártérítését.
Beadványában Baka András 742 520 euróban adta meg az őt ért kár összegét, és 153 532 euróban a felmerült eljárási költséget.
A 41. cikket illetően az első fokú ítélet felszólította a magyar kormányt és a panaszost, hogy három hónapon belül – vagyis az ítélet jogerőre emelkedése előtt – tegyék meg írásbeli észrevételeiket, illetve értesítsék a strasbourgi bíróságot, ha időközben megállapodásra jutottak egymással.